Tusványos: Új irányvonalat kell kijelölni Parajd turizmusának fejlődésében.

Székelyföldi fejlesztési lehetőségek Parajd árnyékában címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtökön, a 34. Tusványos második napján. A meghívott szakemberek abban egyetértettek, hogy a bányakatasztrófa miatt nehéz helyzetbe került székelyföldi településnek fel kell ébrednie a sokkból. Az is elhangzott, hogy megfelelő felhasználási módot kell találniuk a felajánlott adományoknak.

A legsürgősebb teendőkre igyekeztek rávilágítani azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek középpontjában a parajdi sóbánya-katasztrófa által okozott ökológiai, turisztikai, gazdasági, valamint társadalmi-szociális problémák láncreakciói álltak.

Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője tartalmas bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a bányakatasztrófa kapcsán a "mentőövként" tervezett csőrendszer beüzemelése, amely a mai napig, számos határidő túllépése után sem valósult meg (szerk. megj.), továbbra is megőrzi a kockázatos jellegét.

"Ez nem egy megfelelő időben született megoldás. Úgy tervezik, hogy ez legyen egy végső megoldás, hát most már várjuk a felelősségvállalást, de nem látok senkit, aki vállalná ezt a felelősséget. Nem látok garanciát arra, hogy ez mondjuk ötven éven át megmarad, tehát ezzel a probléma nincs megoldva" - szögezte le a Korond-patak elvezetésének kapcsán a szakember.

Hozzátette: véleménye szerint további problémát jelent, hogy a Telegdy-bányarészt és a kezelőközpontot meg lehetett volna menteni, ahogy ennek hangot is adott korábban. A bányarészleg esetében ez már lehetetlen a jelenlegi állapotok közepette, a kezelőközpont megmentésének esélye pedig "50 százalék alá esett" - fogalmazott.

"Megértettük: be fog szakadni, nem tudjuk, hogy mikor, nem tudjuk, hogy hol. Egyelőre nem látok semmilyen monitoring rendszert, ami alapján prognózist csinálnának, hogy legalább, ami menthető, mentsük meg. Ha kiszivattyúznánk a sólét, lesz egy sós tó, de legalább nem lesznek más hatások. Ha pedig otthagyjuk a sólét, akkor az fogja mosni a sótömböt. Tehát az ivóvíz szempontjából probléma lesz Parajd alatt. Ha pedig megtörténik a másik fajta katasztrófa, elképzelhetjük, hogy egy millió köbméter sólé kiszökik, megindul, a Maroson keresztül elmegy Magyarországra, és ott is lesz hatása. A Dunán keresztül pedig lemegy a Fekete-tengerig. Tehát összekötjük így Parajdot és a Fekete-tengert. Szerintem ezt nagyon el kéne kerülni" - mondta Deák György.

Kifejtette: úgy véli, hogy léteznek olyan alternatívák, amelyekkel megelőzhetők a kialakuló problémák. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha néhány hónap múlva sem kerül előtérbe a parajdi krízis kérdése, akkor az egy időzített bombaként fog működni, amelyet nem lesznek képesek irányítani. Nem fogják tudni, mikor robban be a helyzet, és mikor tör fel a sólét, ami komoly következményekkel járhat.

A szakember véleménye szerint csak a probléma megértése és a megoldások keresése esetén lehet Parajd esetében bármilyen jövőképről beszélni. Ehhez pedig az kell, hogy a szakemberek rendszeres és pontos adatokhoz jussanak a bányában zajló folyamatokról - szögezte le.

Bíró Barna Botond, a Hargita Megye Tanácsának elnöke, a sóbánya bezárásának gazdasági következményeiről beszélt, kiemelve a konkrét, pénzben kifejezhető veszteségeket. Rámutatott, hogy elsősorban az államot sújtják ezek a veszteségek, mivel a bányát elárasztó víz "másfél hónap alatt megsemmisítette a sókitermelés következő 15 évre tervezett mennyiségét". A politikai vezető véleménye szerint ez összesen 100 millió eurós kárt jelent, amelyhez hozzájárul a látogatóközpont jegyeladásának kiesése is. Bíró Barna Botond számítása szerint, ha 700 ezer jegyet értékesítenének 8 eurós áron, az további 5,86 millió euró veszteséget eredményezne. Mint fogalmazott, az állam "a saját hasznot hozó forrását vágta le".

A Salrom ügyének két fontos tanulsága van. Az első az, hogy ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük, előbb-utóbb annyi gond halmozódik fel, hogy az átszúrja a szőnyeget. A megoldás nem más, mint hogy a kihívásokat ne rejtsük el, hanem nyíltan, az asztalra helyezve kezeljük őket. Tízmillió lej elegendő lett volna arra, hogy középtávon legalábbis megelőzzük a bajokat. Felelőtlenség, hogy ezt nem tették meg. A másik lényeges tanulság pedig az, hogy válsághelyzetben a legrosszabb döntés, amit hozhatunk, ha hallgatunk – hangsúlyozta az elnök a hatóságok és a sóipari cég közötti kommunikációs hiányosságokra utalva. Megjegyezte, hogy a helyzetet tovább súlyosbította az állam hiányzó katasztrófahelyzeti terve.

Bíró Barna Botond szavaival élve, a parajdi közösségre jellemző, hogy a Covid-járvány idején is nyilvánvalóvá vált: az egy lábon állás rendkívül kockázatos. A gazdasági monokultúra életveszélyes helyzetet teremt, hiszen mindig egy lépéssel a sír szélén egyensúlyozunk. Bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy olyan katasztrófa vagy váratlan esemény, amely teljesen ellehetetleníti a bevételeinket, mintha az egyik lábunkat kiütnék alólunk. A turizmus különösen sebezhető területnek számít, ezt mindannyian tapasztalhattuk a Covid időszakában is.

Horváth Alpár, a BBTE Gyergyószentmiklósi Tagozatának intézetigazgatója rávilágított arra, hogy a parajdi turizmus mértéke pontosan nem meghatározható. "A lényeg nem csupán abban rejlik, hogy hány vendégéjszakát regisztráltak Parajdon, hanem hogy ezek a számok milyen arányt képviselnek Hargita megye összes regisztrált vendégéjszakájához viszonyítva. Fontos tudni, hogy a parajdi fehér turizmus hol helyezkedik el a megye turizmusának szektorában, és milyen százalékot képvisel" - emelte ki. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a folyamatosan változó kormányzati intézkedések és a tartós bizonytalanság, ami Romániát az elmúlt évtizedekben jellemezte, különösen érdekes helyzeteket teremt a turizmus számára.

"Sosem tudod, hogy kivel ülsz le tegnap és holnap. Változnak a kormányzati koalíciós felállások, egyik nap egyik miniszter, másik nap másik miniszter. Mire az egyik miniszter a hatósági vezetőt számonkérné, addigra leváltják, én ebben is látok problémát. Visszatérve a statisztikákra, a turisztikai minisztérium nagyjából hivatalosan 120 olyan egységet tart számon, amelyik minősítetten működik, ezek mellett becslések vannak, hogy jóval többen vannak, akik fogadnak vendéget" - emelte ki Horváth Alpár.

A helyzet átláthatóságát tovább bonyolítja az is, hogy a pontos statisztikák hiánya is szerepet játszik. Ahogy a szakértő is hangsúlyozta, a statisztikai intézet nem foglalkozik azzal, hogy a tíz férőhely alatti esetekre adatokat gyűjtsön, így ez a terület gyakran figyelmen kívül marad.

"Jelenleg számos olyan vállalkozóval találkozunk, akik nincsenek tisztában azzal, hogy valójában van egy ilyen kötelezettségük. Amikor vendégeket fogadnak, kötelező regisztrálniuk, és minden hónap 5-én be kell számolniuk az előző hónap vendégforgalmáról. Ez magában foglalja, hogy hány román és hány külföldi vendég érkezett, a külföldi vendégek származási országát, valamint hogy hány turista és hány vendégéjszakát töltöttek el. Ezen adatok alapján képesek lennénk pontosan felmérni a helyzetet, és megérteni, hogy ezek a számok milyen jelentőséggel bírnak" - nyilatkozta Horváth István.

A szakember kitért arra, hogy a Parajdra érkezett támogatásoknak a felhasználása kulcsfontosságú. "Azt gondolnám, hogy jó volna, ha azokat a támogatásokat, amelyek a parajdiak megsegítésére bárhova befolytak, minél átláthatóbban különítsék el, és legyen belőle kézzelfogható eredmény is. Ha fel tudnánk mutatni bár egy kilátót, amit azt mondjuk, hogy ebből a pénzből csináltuk meg azért, hogy legyen egy plusz attrakciója Parajdnak. Lehet, hogy kicsi dolog, de csináltunk valamit, aminek nem a gazdasági hatása a jelentős, hanem az üzenetértéke. Tehát az a hitelesség szempontjából lenne fontos, hogy valami attrakciót még teremtsünk" - fogalmazott.

"Az a tény, hogy Balatonfüred nem létezhet a Balaton nélkül, ahogyan Mamaia sem a Fekete-tenger nélkül, világos és egyértelmű. Ezek olyan alapvetések, amelyekkel mindannyian tisztában vagyunk. Az a 90 százalékos visszaesés, amit az egész régió tapasztal, pótolhatatlan" - hangsúlyozta Trucza Adorján, a Taste of Transilvania jogtulajdonosa és turisztikai szakember.

Úgy érzem, jelenleg is egy olyan helyzetben vagyunk, amely tele van félelemmel és várakozással. Még nem mindenki érkezett meg a lejtő aljára, hiszen a nyár még tart, és sokan reménykednek abban, hogy a dolgok még változhatnak. Azonban szeptember 15-e után a valóság keményen ránk fog törni. A helyiek is elismerték a különböző workshopok és közös egyeztetések során, hogy voltak olyan esetek, amikor a helyzet kicsúszott a kezükből, és a különböző lovak irányítása elment mellettük. Most már világosan látom, hogy olyan áron kínáltak olyan szolgáltatásokat és termékeket, amelyek a valósággal egyáltalán nem álltak összhangban a megyében.

Trucza Adorján véleménye szerint, mint vállalkozó, jól tudja, hogy a lehetőségeket ki kell használni, amikor a körülmények kedvezőek – mint például a jégkorcsolyázás idején. Ugyanakkor úgy érzi, hogy a helyzet már túlságosan megváltozott, és visszatérni a korábbi állapothoz rendkívül nehéz. Amikor arról beszélt, hogy a kürtőskalács ára a jövőben is maradjon a jelenlegi szinten, valaki azt válaszolta, hogy ezután is így fog működni a dolog, de Adorján ezt kétli. Szerinte ez a hozzáállás hosszú távon nem biztosít fenntarthatóságot, sőt, új lehetőségeket sem teremt – a jelenlegi kínálat egyszerűen nem tartható. Különösen Parajdon nem látja a lehetőséget arra, hogy a közeljövőben ennyi turista látogasson el a térségbe.

Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a parajdihoz hasonló bányabeomlásokat elemezve fel lehetett volna készülni az eseményekre. "Több száz hasonló eset történhetett a világban. Ilyenkor érdemes lenne megnézni azt, hogy vannak-e hasonlóságok, mi történt máshol, milyen katasztrófastratégiákat alkalmaztak? Jelen pillanatban az látszik, hogy a hatóság gyakorlatilag összevisszaságban kommunikál és úgymond forog a saját farka körül. A külső verbális és nonverbális kommunikációban szerintem az egyik legaggasztóbb, amit a szakmai és a hatósági részleg sugároz, az szerintem a közösséget még jobban megérinti: nem látjuk azt az egyet vagy azt a tízes csoportot, akiben lehetne látni azt, hogy ért ehhez a krízishez, ami most történik" - mondta el Ilyés Ferenc.

Hozzátette: véleménye szerint a Parajdon dolgozó vállalkozók, a parajdi emberek még "nem ébredtek fel a Csipkerózsika-álomból. Kiemelte: ez az év határidő kell legyen arra, hogy "egy új startvonalat húzzanak az egész történetben".