A kormány újra osztogatásba kezdett a választások közeledtével, ám ezúttal óvatosabb lépésekkel igyekszik elnyerni a szavazók bizalmát, mint a korábbi alkalmak során.
Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben kifejtette, hogy a választási költekezés "a baloldali kormányok sajátja",
a nyolc hónap múlva várható 2026-os választás előtt a negyedik ciklusát töltő Orbán-kormány most is bejáratott kampányeszközként használja a lakossági támogatások növelését.
A Telex cikke szerint érdemes külön figyelmet fordítani a költségvetési tételek alapos áttekintésére. A következő fontos elemeket kell figyelembe venni: 1. **Személyi juttatások**: Ez magában foglalja a béreket, a bónuszokat és egyéb juttatásokat. 2. **Tárgyi eszközök beszerzése**: A szükséges berendezések és infrastruktúra költségei. 3. **Futó költségek**: Itt a napi működéshez szükséges kiadások, mint az energia- és fenntartási költségek szerepelnek. 4. **Szolgáltatások igénybevétele**: Külső szolgáltatók díjai, például tanácsadás vagy informatikai támogatás. 5. **Képzések és fejlesztések**: A munkavállalók szakmai fejlődésére fordított összegek. 6. **Kutatás és fejlesztés**: Innovációs projektek finanszírozására szánt források. A költségvetés tervezésekor mindezek figyelembevételével biztosítható a hatékony és átlátható gazdálkodás.
A 2025-re tervezett támogatások sorában több izgalmas lehetőség is megtalálható, mint például:
Ezek így összesen körülbelül 270-280 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthetnek a 2025-ös költségvetésnek, a 2026-os költekezés viszont ennél jóval nagyobb lehet.
2026-ra a költségvetés tervezésekor az alábbi tételeket érdemes figyelembe venni:
Ez összesen 1000-1100 milliárd forintnyi további kiadást ró az államra a 2026-os költségvetés keretein belül.
A hagyományos értelemben vett osztogatás várhatóan körülbelül 1300-1400 milliárd forintot tesz ki a következő két év során. Ez az összeg lényegesen alacsonyabb a korábbi választások előtt tapasztalt szinthez képest, hiszen például a 2022-es választások során a kampányra körülbelül 1800 milliárd forintot költöttek.
Ezen kívül akkoriban a GDP is alacsonyabb szinten állt (66,3 ezer milliárd forint), ami azt jelenti, hogy az akkori juttatások a költségvetésre nézve arányaiban jelentősebb terhet róttak, mint a jelenlegi, nagyobb GDP mellett végrehajtott intézkedések.
Az idei év gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, a növekedés körülbelül 1 százalékra tehető. Ennek következtében a költségvetési bevételek valószínűleg nem érik el a korábban tervezett szintet. Virovácz Péter és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzői, nem tartják reálisnak a kormány által megfogalmazott 4,1 százalékos hiánycélt.
A három nagy hitelminősítő közül az S&P áprilisban negatív kilátásba helyezte Magyarország minősítését, ami a befektetésre ajánlott kategória határán álló ország számára kockázatot jelent. Bár a szakértők szerint a leminősítés nem valószínű a választások előtt, egy esetleges besorolás-romlás a finanszírozási költségek jelentős emelkedésével járhat.
A kormány valószínűleg óvatosabb megközelítést alkalmaz az idei és a következő évi kampányidőszakban, mivel a támogatásokat kis összegekben és célzottan kívánja elosztani. Ezzel a lépéssel szeretné elkerülni a hitelminősítők esetleges kedvezőtlen reakcióját.
