A munka világában jelentős átalakulásokon megyünk keresztül: Somogyban is elengedhetetlen egy friss szemléletmód kialakítása.

A somogyi munkaerőpiac hagyományos válaszai már nem elegendőek az új kihívások kezelésére. A munka értelmezése ma már a képességek és az együttműködés dimenziójában helyezkedik el.

Bárki, bármit is mond: réges-régen vége van már annak a világnak, amikor a vállalkozások mintegy "megrendelőként" megmondják a szakképző iskoláknak, egyetemeknek, hogy milyen képzettségű munkaerőre van szükségük, aztán várják a kész "terméket". Minden korábbinál bonyolultabb, összetettebb lett az emberi létformákat meghatározó környezet, benne a munka világa is.

Munka nélkül nincs megoldás a somogyi cégeknél

Somogyban és a Dél-Dunántúlon egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben a vállalatok felelőssége egyre fontosabbá válik. A helyzet arra ösztönzi a cégeket, hogy aktívan részt vegyenek a közösség és a munkaerő fejlesztésében.

Akár tetszik, akár nem, Somogyban egy sajátos HR-forradalom bontakozik ki, amely nem mindig marad csendes. Ebben az új környezetben a munkavállalók, munkáltatók és képzők mindannyian keresik a számukra legmegfelelőbb megoldásokat. A régi közös nevező és érdek már nem érvényes, míg az új még csak most formálódik, és egyelőre nem biztos, hogy működőképes!

Mivel vármegyénk adottságai lényegesen eltérnek egymástól, ezért egészen más a helyzet Észak-Somogyban, mint a Dráva mentén. Ma már nem is a mobilitás vagy a munkavállalási hajlandóság okozza a legfőbb gondot, bár még mindig vannak olyan csoportok, amelyek elvárnák, hogy a gyár menjen oda, ahol ők vannak, és nem pedig fordítva. Somogyban is egyértelmű, hogy a helyi-hazai munkavállalók egyre kevesebben vannak, az utóbbi időben jelentősen nőtt a bérigényük, miközben munkatapasztalatuk csökkent. Az is egyértelmű, hogy a vendégmunkások megjelenése csak helyi, munkaerő-piaci "érzéstelenítés, hiszen nem megy könnyen a munkafolyamatokba való teljes integrálhatóságuk, s hiába jó munkaerők, ha a "felhasználhatóságuk" kötött, mivel a fejlesztésük, a hatékony oktatásuk helyben nehezen megoldható.

A somogyi cégvezetők véleménye alapján a hazai munkaerő képessége és iskolai végzettsége általában nem éri el a versenyképességi szintet, és sajnálatos módon ez a tendencia évről évre romlik. Egyre inkább megfigyelhető, hogy a megszerzett tudás nem feltétlenül áll arányban az elvégzett iskolai osztályok számával. Ez azt jelenti, hogy egyes szakterületeken a diploma nem biztosítja automatikusan a szükséges kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő munkavégzéshez.

A munkaerő- és készséghiány pedig arra figyelmeztet, hogy végérvényesen eljött a képzők és a vállalkozások új típusú "együttélésének" az ideje. Szerencsére Somogyban is vannak erre jó példák. Például Siófokon nemrégiben megalakult a Balatoni Kulináris Műhely, amely elsősorban a gasztronómiát éltető szakmákban az ország legnagyobb gasztronómiai Ágazati Képző Központja, amelyet tucatnyi vállalkozás és a szakképzési centrum hozott létre és fejleszt, sikeresen. Vagy a MATE folyamatosan "költözik be" a vállalkozásokhoz és fordítva, nemcsak értve, hanem érezve is problémát.

De hosszú még az út!