Fokozódik a feszültség a legelőn – Hőstressz vizsgálatok a legeltetett húsmarhák tartásának világában
A nyári aszály nemcsak a növénytermesztésre, hanem az állattartásra is jelentős kihívásokat jelent. A legelők számos helyen már most, a nyár közepén, az augusztusi hőségre jellemző jeleket mutatnak. A hőstressz fokozódása a hazai legeltetett húsmarhatartásban egyre égetőbb problémává válik. A gyakoribb és intenzívebb hőségperiódusok negatívan befolyásolják a legeltetett állatok jólétét, egészségi állapotát és szaporodási mutatóikat, ami komoly gazdasági veszteségeket eredményezhet az állattartók számára. A digitális technológiák fejlődése lehetőséget nyújt a hőstressz korai felismerésére, még a legeltetett környezetben is. Ez lehetővé teszi a gazdák számára, hogy időben reagáljanak a problémákra, és célzott beavatkozásokat végezzenek. Ez a megközelítés kulcsfontosságú a hőstressz káros hatásainak csökkentésében. Bár a hústermelő országok, ahol már régóta extrém időjárási viszonyokkal kell megküzdeniük, bevált gyakorlatokkal rendelkeznek, hazánkban is aktívan zajlanak kutatások a hőstressz állatokra gyakorolt hatásának mérséklésére. A tudományos fejlődés és a tapasztalatok megosztása segíthet abban, hogy a hazai állattartók is eredményesebben alkalmazkodjanak a változó környezeti feltételekhez.
A klímaváltozás következményeként Magyarországon évről évre nő a hőségnapok (Tmax ≥30°C) és a trópusi éjszakák (Tmin ≥20°C) száma (HungaroMet, Hőségindexek). Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel ezekben a forró időszakokban az állatok természetes hűtési mechanizmusai – mint például a párologtatás, izzadás, lihegés, és súlyosabb esetekben a nyálzás – nem elegendőek ahhoz, hogy a testhőmérsékletüket az éjszakai órákban megfelelően csökkenthessék. Emiatt sokkal nagyobb hőstressznek vannak kitéve, ami komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában számukra.
Amíg számos tanulmány foglalkozik a tejelő szarvasmarha állományokat érintő hőstressz kezelésével, addig a legeltetett húsmarhatartásban e kérdés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a nyári tartós meleg hogyan befolyásolja a legelő állatok életét, jóllétét és teljesítményét.
A hőstressz hatásainak mérése a legelőkön sokkal bonyolultabb és hosszabb távú következményekkel jár, mint az istállókban tartott tejelő állományok esetében. Ezért a gazdasági veszteségeket nehezebb azonnal észlelni, ami miatt kevesebb figyelmet kap. Különösen aggasztó lehet ez azoknál az állományoknál, ahol nincs lehetőség árnyékoló növényzet biztosítására, így az állatok közvetlenül ki vannak téve a nap káros sugarainak.
A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5 °C és +25 °C között van. E fölötti hőmérséklet esetén, beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, melyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani a belső környezetének egyensúlyát, többek között az állandó testhőmérsékletét (38-39 °C).
Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly. Szélsőséges esetekben az állat elhullása is bekövetkezhet. Pedig a fiziológiai stabilitás alapvető az állat egészsége, termelékenysége és jólléte szempontjából.
Az egyedek hőtűrő képessége között jelentős eltérések lehetnek, de emellett számos tényező befolyásolja a hőség elviselését, mint pl. a bőr és a szőrzet színe. A világosabb színű, gyérebb szőrzetű fajták hőtoleránsabbak, mint sötét szőrű fajtársaik (pl. black angus). Az állat kora, ivara, testkondíciója és egészségi állapota szintén jelentős hatással bír a hőtűrésre.
A hőség és a vele járó stressz jelentős hatással van az állatok egészségére, és ez a hatás sokrétű lehet. A magas hőmérséklet előidézheti a dehidratációt, különösen olyan fajok esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő hőszabályozó mechanizmusokkal. A forróság miatt az állatok étvágya csökkenhet, ami hosszú távon táplálkozási problémákhoz vezethet. A hőség stresszt is okozhat, amely befolyásolja az állatok viselkedését és immunrendszerét. Stresszes állapotban az állatok hajlamosabbak lehetnek a betegségekre, mivel a szervezetük védelmi rendszere gyengül. Ezen kívül a hőstressz következtében kialakuló agresszív vagy szorongó viselkedés is megfigyelhető, ami további problémákat generálhat, például a társas kapcsolatok romlását vagy a szaporodási képesség csökkenését. Fontos figyelembe venni, hogy a hőség nemcsak a vadon élő állatokra van hatással, hanem a háziasított fajtákra is. A gazdáknak különös figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő hűtési lehetőségekre és a vízellátásra, hogy megóvják kedvenceik egészségét a szélsőséges időjárási körülmények között. A hőség és a stressz tehát komplex kapcsolatban áll az állatok jólétével, és mind a természetes, mind az emberi környezetben komoly kihívásokat jelent.
A tejelő állományok hőstresszének negatív hatása gyorsan észlelhető, hiszen a tejtermelés csökkenésében könnyen mérhető. Húsmarhák esetén viszont a következmények hosszabb időtávon mutatkoznak meg. Az étvágytalanság miatt kialakuló negatív energiamérleg nemcsak a súlygyarapodást hátráltatja, hanem a tehenek esetében a szaporodásbiológiai mutatók romlását is eredményezi, ami összetett problémákat okoz az állomány egészségi állapotában.
A hőmérséklet emelkedése következtében kialakuló stressz jelentős hatással van a szaporodáshoz kapcsolódó hormonok, mint például a GnRH, FSH és LH szintézisére. Ezek a hormonok kulcsszerepet játszanak a tüszőérési folyamatokban, így a hőstressz következtében a petesejtek fejlődése is károsodhat, ami csökkenti a termékenyülés valószínűségét. Ilyenkor gyakoriak a cikluszavarok és az elhúzódó ivarzások, továbbá a megváltozott hormonális környezet és a méh belső viszonyainak változása miatt nő a korai embrióelhalások valószínűsége is.
A termékenyítés céljából használt bikák hormonális egyensúlya felborulhat, ami számos problémához vezet. Ezt az állapotot gyakran az aktivitás és a libidó csökkenése is kíséri, továbbá a spermiumok termelése és érésének folyamata is zavart szenved. Ennek következményeként a sperma minősége is romlik. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a természetes fedeztetés és a mesterséges termékenyítés hatékonysága is jelentősen csökken.
Hazai hőstressz kutatások a legeltetett szarvasmarháknál A hazai mezőgazdaság egyik kiemelkedő területe a szarvasmarha-tenyésztés, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kap a hőstressz jelensége. A klímaváltozás következtében megfigyelhető magasabb hőmérsékletek és az egyre gyakoribb hőhullámok kihívások elé állítják a legeltetett szarvasmarhákat. A kutatások célja, hogy feltérképezzék a hőstressz hatásait, és kidolgozzanak olyan stratégiákat, amelyek segítenek a gazdáknak minimalizálni a problémákat. A legeltetett szarvasmarhák hőstresszel kapcsolatos kutatásai során figyelembe kell venni a különböző tényezőket, mint például a fajták hőmérséklet-tűrő képességét, a legeltetés módját, valamint a takarmányellátás és a vízhozam minőségét. Ezen információk birtokában a tenyésztők képesek lesznek olyan megoldásokat találni, amelyek javítják az állatok jólétét és termelési teljesítményét a szélsőséges időjárási körülmények között is. A kutatások során alkalmazott új technológiák és módszerek, mint például a hőmérséklet- és páratartalom-mérések, segítenek a hőstressz pontosabb nyomon követésében. Emellett a legeltetési rendszerek optimalizálása, valamint a megfelelő árnyékolási lehetőségek kialakítása kulcsszerepet játszik a szarvasmarhák komfortérzetének növelésében. A hőstressz kezelésére irányuló hazai kutatások tehát nemcsak a gazdasági szempontból fontosak, hanem hozzájárulnak az állatok jólétéhez és a fenntartható állattenyésztés fejlődéséhez is. Az ilyen irányú törekvések végső soron a mezőgazdaság jövőjét is meghatározhatják, segítve a gazdálkodókat abban, hogy alkalmazkodjanak a változó klímakörülményekhez.
A hőstressz mértékének felmérésére a gyakorlatban egyre népszerűbbé vált a hőmérséklet-páratartalom index, más néven THI (Temperature-Humidity Index). Minél közelebb kerül az index értéke a 100-hoz, annál erőteljesebben érezhető a hőstressz hatása. A szakirodalom alapján húsmarhák esetén már 75 feletti index-értékeknél tapasztalták a hőstresszhez kapcsolódó tünetek megjelenését. Magyarországon az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) állattenyésztési csoportja folytat szenzoros méréseket, melyek során az állatokra felszerelt nyaki transzponderek és a hozzájuk kapcsolódó szoftverek segítségével gyűjtenek adatokat.
"A hazai megfigyeléseink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a hőstressz jelei még alacsonyabb THI értékek mellett is megjelenhetnek az állatainknál. Összehasonlítottuk a helyi meteorológiai adatok alapján számított THI értékeket a lihegő állatok arányával, és azt tapasztaltuk, hogy a két adat nem mindig mutatott összefüggést. Ez arra utal, hogy a relatív páratartalom és a hőmérséklet, amelyek a THI számítás alapját képezik, mellett más környezeti tényezők is szerepet játszanak a stressz kialakulásában, mint például a napsugárzás intenzitása, a légmozgás és a felhőzöttség mértéke." – mondta el tapasztalatait Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.
A melegebb klímájú marhahústermelő országokban, ahol a hőség különösen intenzív lehet bizonyos időszakokban (mint például Ausztrália, Brazília vagy az Egyesült Államok déli államai), fejlettebb módszereket alkalmaznak a hőstressz mérésére. Ezek közé tartozik a hőterhelési index (HLI, Heat Load Index), amely figyelembe veszi a napsugárzást, a szélsebességet, az állatok színét, a hővisszaverő képességüket, valamint a talajfelszín hőmérsékletét. Ennek köszönhetően a HLI sokkal pontosabb képet ad a hőstressz szintjéről, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy jobban felkészüljenek a kedvezőtlen időjárási viszonyokra.
A tartós hőterhelés nyomon követésére az AHLU (Accumulated Heat Load Units), vagyis az akkumulált hőterhelési egység kerül alkalmazásra. Ez a mutató azt tükrözi, hogy egy meghatározott időintervallum alatt milyen mértékű és mennyi ideig tartó hőterhelés érte az állatot. Az AHLU egy objektív mérőszám, amely segít a hőstressz intenzitásának és időtartamának pontosabb megítélésében.
"A klímaváltozás hatására ma már hazai körülmények között is számolnunk kell a hő okozta tartós stresszhatással a legelőkön. A kezünkben van a lehetőség, hogy előrelátóan gondolkodva lépéseket tegyünk az állataink egészségi állapotának, jóllétének fokozására az őket érő stresszhatások csökkentésén keresztül, ami egyben a versenyképes gazdálkodás alapja. A hőstressz hatásainak mérséklésében kulcsfontosságú a felkészülés és a célzott beavatkozás, a digitális technológiák pedig lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére és az azonnali beavatkozásra." -hangsúlyozta Dr. Márton Aliz
"Az ÖMKi jelenleg is zajló állattenyésztési kutatásai során hazai, gyakorlati körülmények között, húsmarhatartó gazdaságokban vizsgáljuk a digitális technológiák használatában rejlő lehetőségeket, hőstressz vizsgálatokra kiterjesztve. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szabad tartás esetén a THI index nem jelzi elég pontosan az állatokat érő hőstressz mértékét, ezért vizsgáljuk, melyek a szükséges környezeti paraméterek, amiket még figyelembe kell venni itthon ahhoz, hogy valóban meg lehessen becsülni az állatokat érő stresszt, és hogyan tudjuk azt előre jelezni a gazdák számára, a helyi meteorológia adatok alapján. - tette hozzá a szakember
