Kilencven nap már eltelt! - A parajdi katasztrófa felelőse továbbra is ismeretlen.

Három hónap elteltével sem történt előrelépés a felelősök megnevezésében, a Korond-patak elterelése továbbra is megoldatlan, a sóhát biztonsága pedig nem javult. Eddig egyetlen magas rangú tisztségviselőt sem bocsátottak el. A Salrom részvénytársaság és a vízügyi hatóság vezetősége is változatlanul a helyén maradt, így a parajdi bányakatasztrófa következményei továbbra is gazdátlanok – csupán az elszenvedők maradtak.

Több mint 160 Salrom-alkalmazott és a cég alvállalkozóinak további 45 munkatársa vesztette el állását. Az idegenforgalmi szektorban működő körülbelül 150 vállalkozás került nehéz helyzetbe. Ha minden egyes cégnél csupán egy főt is elbocsátanak, akkor ennyivel nő a munkanélküliek száma. Maros megyében körülbelül 50 ezer ember maradt hozzáférés nélkül ivóvízhez.

Sok víz folyt már le a Korond patakán azóta, hogy Parajd történetének legnagyobb tragédiája bekövetkezett, de a hatóságok továbbra is adósak a válaszokkal és érdemi megoldásokkal. Az illetékesek már számos bűnbakot kerestek - a hódoktól kezdve egészen a Salrom és a vízügyi hatóságok közötti kölcsönös vádaskodásig - de a valódi felelősök kiléte még mindig rejtély. A helyzet továbbra is megoldatlan, és az aggasztó kérdések továbbra is sürgető választ várnak.

Május 31-én a kormány hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejelentésében Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök utasította az ellenőrző testület vezetőjét, hogy "gyorsan és alaposan" vizsgálják ki a parajdi katasztrófa okait, és találják meg az érintett felelősöket. A vizsgálat felgyorsítása fontos, de a határidők pontos megjelöléséről egyelőre nem érkezett információ.

Ma augusztus 29-e van, ami azt jelenti, hogy már két nap híján három hónap eltelt az utasítás kiadása óta. Ennek ellenére a hivatalos jelentés még mindig nem készült el. Az intézmény hivatalos weboldala szerint a vizsgálat jelenleg is folyamatban van: a Salrom vállalat és a Román Vízügyi Hatóság egyaránt ellenőrzés alatt áll. A testület aktív ügyeinek listáján ezek az esetek a 37. és 38. helyen találhatók.

Bár a Korond-patakot a parajdi sóbánya katasztrófasújtotta területeitől elvezető vízelvezető csőrendszer már több mint egy hónapja elkészült és működik, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) még mindig nem hivatalosan vette át a kivitelezőtől a projektet.

A rendszer megbízhatatlanságát jól tükrözi, hogy már egy augusztus eleji intenzívebb esőzés is problémát okozott. Ezen felül kiderült, hogy a kivitelező cég a közbeszerzési eljárás mellőzésével nyerte el a megbízást, ráadásul nem rendelkezik sem megfelelő gépparkkal, sem pedig elegendő szakképzett munkaerővel ahhoz, hogy a feladatot szakszerűen elvégezze.

A helyi lakók véleménye alapján a csövek mellett továbbra is tapasztalható vízszivárgás, ami azt jelenti, hogy a nagyszabású, ideiglenes beruházás nem kínál valódi megoldást, még akkor sem, ha az időjárás kedvezően alakul és elkerülik az esőzések.

Tedd egyedivé a szöveget: A nyomás következtében megkezdődtek azok a munkálatok - az elvezető és patakelterelő rendszer tervezése -, amelyekre rendkívüli mértékben szükség van - mondta Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Maszolnak. Hozzátette: "Sajnos a Környezetvédelmi Minisztérium lemaradásban van a vízügyi feladatokkal, és nem tartják be az előírt határidőket. A közelmúltban felhívtam a környezetvédelmi miniszter asszony figyelmét arra, hogy most az ő felelőssége, hogy a határidőket betartsák, és a terveket eljuttassák a kormányhoz jóváhagyásra. Az Országos Katasztrófavédelmi Hatóság (ISU) is megszabott egy határidőt a minisztériumnak."

Hozzátette: "A Salrom esetében a felelőtlenség egyértelmű. A mai napig nem működik tökéletesen az a vízelvezetés, amelyet megépítettek. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy azonnali vezetőváltásra lenne szükség. Épp tegnap vagy tegnapelőtt láttam, hogy a maga "bölcsességében" a Salrom igazgatótanácsa nem menesztette a vezérigazgatót. Ezt ismét meg kell beszélnünk a koalícióban, mert nem tartom korrektnek azt, hogy az igazgató, aki akkora kárt okozott a Salrom állami vállalatnak, továbbra is vezesse a céget. Nagyon fontos, hogy meglegyenek a tervek, és pénzt kapjunk ahhoz, hogy megépítsük az elvezetést, és százszázalékos biztonságba tudjuk helyezni a sóhegyet."

Amikor arról érdeklődtünk, hogy meddig halogatható a Salrom vezérigazgatójának menesztése, amelyet ő maga kezdeményezett, Tánczos Barna elmondta, hogy nehéz pontos választ adnia. "Az igazgatótanács, amelyet brüsszeli nyomásra alakítottak meg egy olyan törvény alapján, amelyet rendkívül európainak és politikamentesnek tartottak, jelenleg akadályozza a racionális döntések meghozatalát az adott cégtől. Bízom benne, hogy előbb-utóbb elérjük a kívánt eredményt" - osztotta meg véleményét.

Nyágrus László, Parajd polgármestere a Maszol kérdésére emlékeztetett arra, hogy a bánya vízzel való feltöltése után vészhelyzetet hirdettek ki, ami több családot arra kényszerített, hogy elhagyja otthonát. Az elmúlt héten a kitelepítettek visszatérhettek, azonban a helyzetük rendezése jelentős kihívást jelent az önkormányzat számára.

A lakhatási helyzet megoldásában sokan a rokonaik vagy ismerőseik segítségét vették igénybe, míg az önkormányzat étkeztetési lehetőségeket kínált, amelyeket néhányan kihasználta. Nyágrus László elmondása szerint a részletes költségkimutatás, amely az eddig elvégzett intézkedésekhez kapcsolódik, a következő hetekben fog elkészülni. A helyi vezetés reméli, hogy a prefektúrához benyújtott igénylés révén az állam megtéríti a költségeket. A település vezetője úgy véli, hogy a kitelepítéseknek hosszú távú gazdasági következményei lesznek, mivel több család valószínűleg nem tudja majd teljesíteni a helyi adófizetési kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy az országos helyzet is nehéz, de Parajd egyedi kihívásokkal néz szembe.

A polgármester megnyugtatta a közösséget, hogy a település nem áll egyedül a nehézségek közepette. Kiemelte, mennyire fontos, hogy az elérhető támogatási lehetőségeket rendszerezzék, és a helyi gazdaság, valamint az idegenforgalom fejlődése érdekében hasznosítsák. Szilárd meggyőződése, hogy a sóbánya újra fontos szereplővé válik az idegenforgalmi palettán, azonban hangsúlyozta, hogy addig is a helyi erőforrásokat kell maximálisan kihasználni a fejlődés érdekében.

"Mindannyiunknak erősnek kell lennie, hiszen egy olyan kihívásokkal teli időszak küszöbén állunk, amikor kulcsfontosságú az erőforrásaink összehangolása. Minden olyan lehetőséget, amit Parajd eddig nem aknáztunk ki, figyelembe kell venni. Ha ezt elmulasztjuk, komoly problémák elé nézhetünk, és a vendégekért való munkánkat is fokozni szükséges. Remélem, hogy ez a tudatosság már megérkezett a helyiekhez, és aktívan dolgoznak rajta" - emelte ki a polgármester.

Parajdon körülbelül 150 vállalkozás foglalkozik turizmussal, beleértve panziókat, éttermeket és boltokat is. Mindezek a cégek rendkívül nehéz helyzetbe kerültek - tájékoztatta a Maszol-t Kuron Tamás, a helyi vállalkozók egyesületének elnöke, aki egyben önkormányzati tanácsos is. Kiemelte, hogy a turizmusban dolgozók nem az egyetlenek, akik kihívásokkal néznek szembe.

Kuron Tamás kifejtette, hogy ha minden egyes vállalkozás csupán egy munkavállalót bocsát el, az máris 150 ember számára jelent munkanélküliséget. Kiemelte, hogy vannak olyanok, akik közvetlenül érintettek a turizmus visszaesésében, de sokan közvetett módon szenvednek a következményektől. Az állami intézmények részéről egyelőre csak ígéretek érkeztek, konkrét támogatások vagy kommunikáció a helyi közösségekkel nem történt, és az önkormányzat is segítség nélkül maradt.

Elmondta, hogy július utolsó napja volt az a határidő, amelyig a vállalkozások benyújthatták a megígért állami támogatásra vonatkozó kérelmeiket. A várakozások szerint az év végéig a cégek megkapják árbevételük legfeljebb 15%-ának megfelelő összeget. "Fontos megjegyezni, hogy ez kizárólag a vendéglátóipari szereplőkre vonatkozik; a wellness központok és egyéb parajdi vállalkozások nem pályázhattak anyagi támogatásra" - tette hozzá.

"Az ősz érkezésével újabb elbocsátási hullámra lehet számítani" - emelte ki a vállalkozó. Rámutatott, hogy míg a nyári időszakban akadt némi összefogás - sokan egy-két napra ellátogattak Parajdra, ami csekély forgalmat generált -, az iskolakezdés beköszöntével ez jelentősen csökkeni fog. "Ez pedig komoly hatással lesz Parajd teljes ökoszisztémájára, érintve mind a helyi vállalkozásokat, mind a munkavállalókat" - tette hozzá.

Kérdésünkre reagálva kifejtette, hogy a környező területeken a munkavállalóknak gyakorlatilag nincsenek alternatív lehetőségeik, mivel a helyi közösség megélhetése szorosan összefonódik a turizmussal. Minden egyes panziónak és szállodának - még Szováta városában is - megvan a saját munkatársi köre, és a turizmus visszaesése elkerülhetetlenül létszámcsökkentéshez vezet. Az egész Sóvidék és Udvarhelyszék területén az utóbbi években nem alakultak új munkahelyek, míg a székelyudvarhelyi gyárak bezárása újabb súlyos csapást mért a helyi munkaerőpiacra.

"Parajdon gyakorlatilag minden iparág a turizmus köré épül, így a munkahelyek létrehozása is szorosan összefonódik ezzel a szektorral" - emelte ki Kuron Tamás. Kifejtette, hogy az egész régióban hiányzik a lehetőség a munkanélküliek számára, akik jelenleg elhelyezkedés nélkül maradtak. Rámutatott, hogy ez a helyzet Hargita megye egészére kedvezőtlen hatással van, mivel a munkaerő folyamatosan elvándorol. "Tulajdonképpen külföldre termeljük a munkásokat" - tette hozzá.

A helyi vállalkozók egyesületének vezetője szerint Parajd számára az jelentene valódi megoldást, ha a sok ígéret helyett kézzelfogható intézkedések születnének, és ezek új munkahelyeket is teremtenének.

"Ha bekövetkezik egy katasztrófa, mindig az első napok a legnehezebbek, utána lassan bele kell törődni a helyzetbe. Mindig csak előre szabad nézni, visszafelé sohasem. Az előretekintés azt jelentette számunkra, hogy rá kellett jönnünk: ami volt, már soha nem lesz többé, bánya nem lesz. Bármit lehet csinálni, de abban a mennyiségben turistákat idecsalogatni, mint ahogyan azt a bánya tette, lehetetlen. Ez tény" - fogalmazott ottjártunkkor a vízzel elárasztott sóbánya bejáratának közelében ajándéküzletet működtető egyik vállalkozó. A több mint húsz éve üzemelő vállalkozás képviselője elmondta: véleménye szerint valódi megoldást csak a sóbánya valamilyen szintű újranyitása jelenthetne.

A vállalkozó hangsúlyozta, hogy a hat hónapos nyitvatartásra való felkészülés során különösen az őszi és téli időszakra koncentrálnak, amikor ajándéktárgyakat és saját készítésű termékeket terveznek előállítani. "A raktárunk lassan kiürül, és még mindig nem tudjuk, hogy a téli szezonban újra belevágjunk-e, hiszen az eladások drámaian visszaestek" – mondta. Kiemelte, hogy a munkájukat továbbra is ugyanúgy végzik, mint korábban, de a jövedelmük a régi szint töredékére csökkent. Az ősz folyamán tervezik, hogy részletesebb képet kapjanak a veszteségeikről. A jövő évi terveik egyelőre ködösek, és a hiányzó információk miatt úgy érzik, "nem látják a fényt az alagút végén" – tette hozzá.

"Ez egy nagyon nehéz időszak volt" - hangsúlyozta egy másik ajándékbolt tulajdonosa, amikor az elmúlt hónapok eseményeiről kérdeztük. Elmondása szerint a bányakatasztrófát követően a látogatók szolidaritásának hála még akadt némi forgalmuk, de ezt követően a bevételeik drámai módon visszaestek.

"Innen is fel kell állni, megy tovább az élet" - mondta egy másik személy, aki szerint a sós vizű strand és a wellnessközpont megnyitása nem hozott jelentős változást a forgalomban. A helyzeten várhatóan csak ront majd az őszi iskolakezdés, amely után teljesen elmaradnak - a jellemzően magyarországi - látogatóik. A vállalkozó ugyanakkor hangsúlyozta: a turisztikai szereplők között sincs meg "az az összetartás, ami kellene".

"Amíg nem ismerjük fel ezt a helyzetet, addig nem tudunk előre lépni. Jelenleg rendelkezésünkre áll egy bizonyos mennyiségű sókészlet, amely a jelenlegi forgalom mellett körülbelül két-három évig elegendőnek tűnik, de utána fogalmunk sincs, merre tovább. Vannak elképzeléseink, és igyekszünk a jövőbe tekinteni (...). Ha mindenki egy kicsit hozzájárul, akkor sikerülhet vonzóbbá tenni a térséget, de bányanélkül komoly kihívásokkal nézünk szembe" - osztotta meg gondolatait a vállalkozó.

Nem múlt el nyomtalanul az elmúlt hónapok bizonytalansága a Sószoros környékén élőkben. Ottjártunkkor, néhány nappal a kényszerű lakhelyelhagyást előíró kitelepítési rendelet felfüggesztése után, nehezen jöttek a szavak az általunk megszólítottakból.

Egy udvarra betérve idősebb férfival álltunk szóba, aki beszélgetésünk elején leszögezte: nem vállal interjút kamera előtt. Lemondó hangsúlya árulkodó volt: nincs már mit mondania, amit korábban ne mondott volna el. A családban oldották meg a lakhatást az elmúlt hetekben, ami minden családtagot komoly kihívás elé állított több szempontból is. "Nehéz" - ismételgette, miközben a rendezett portán igyekeztek úgy tenni, mintha minden a megszokott kerékvágásban menne. Mert el kell látni a jószágokat, rendet kell tartani, vissza kell zökkenni. Mindehhez azonban nem kapnak támaszt, tanácsot, segítséget.

A párbeszéd hiányát emelte ki egy helyi fiatal férfi, akivel az utcán találkoztunk, kislányai társaságában. Ő sem kívánt a kamerák elé állni, mert nem látta értelmét – mondta. Beszélgetésünk során azonban szavakban kiöntötte keserűségét: a kilakoltatás idején senki nem érdeklődött a sorsuk iránt. Nem kérdezték meg, hogy vannak, mire lenne szükségük. Az önkormányzat által felajánlott étkeztetéstől önként elálltak, hogy elkerüljék a későbbi kritikát, de úgy értesültek, hogy nem mindenki tehette ezt meg. Számos összeg is elhangzott, ami a költségeket illeti, de hivatalos összegzés még nem készült el, ahogy már említettük. Kézzelfogható segítséget viszont magyarországi felajánlások révén kaptak, tette hozzá.

A fiatalember szóvá tette azt is, hogy a kivitelezők hanyag munkát végeztek, sok bosszúságot okozva ezzel a helyieknek. Véleménye szerint nem a lakosságnak kellett volna például letisztítania az aszfaltutat a ráhordott sártól, portól, ami megkeserítette az arra közlekedők életét. Kiemelte a helyi roma közösség nehéz helyzetét is, hiszen házaik közvetlenül a Korond-patak töltése, a kiépített elvezető rendszer mellett találhatók.

Az említett házak közelében kisebb beszélgetőcsoportot szólítottunk meg, ám gyanakvással fogadták közeledésünket. Mint elmondták, attól tartanak, hogy úgysem azt írjuk le, amit mondanak, vagy nem pontosan. Egyikük vállalta a szószóló szerepét, s azt mondta: nagy a baj, "Bukarestből tették tönkre a bányát", amely korábban mindannyiuk számára biztonságot jelentett. Az idegenvezetőnkké avanzsált férfi arra is felhívta a figyelmet, hogy a készülő kerítés, amely a patakmedret a műúttól választja el, a romák házainak épült neki. Emellett a házak előtt futó, korábban a vizet elvezető kis csatorna eldugult, így a víz a porták mellé folyik vissza.

A patak eltereléséért felelős kivitelezőt teszik felelőssé a történtekért, és azt is neki róják fel, hogy az egyik kerítés betonoszlopa megsérült a munkagépek miatt. "Ki fogja ezt kifizetni?" – hangzott el a kérdés, amelyre egyelőre nem érkezett válasz. Az érintett ingatlan tulajdonosa, aki külföldön dolgozik, de jelenleg itthon tartózkodik, jelezte, hogy szívesen találkozna egy "főnökkel", nem csupán "futárokkal". Azt szeretné, ha a helyi lakosok panaszait komolyan vennék, és szembesülnének a problémáikkal. Indulatos megnyilvánulásait ezen a helyen nem tudjuk szó szerint idézni.

A Korond-patak szurdokának környékén élő lakosok, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, elsősorban azt rótták fel a hatóságoknak és a helyi vezetőknek, hogy a kitelepítés folyamata alatt nem volt megfelelő kommunikáció. Emellett azt is szerették volna, ha a személyes sorsaik alakulására nagyobb figyelem irányul, és hogy érzékenyebben kezeljék a helyzetüket.

Maros megyében több ezer háztartás továbbra is kénytelen nélkülözni az iható csapvizet. A Kis-Küküllő vízének sótartalma folyamatosan meghaladja a hazai előírásokban megengedett szintet, ezért a hatóságok nem javasolják a fogyasztását. A lakók hónapok óta köztereken elhelyezett víztartályokból szerzik be az ivóvizet, hogy ellássák háztartásaikat.

A Maros megyei hatóságok együttműködve a vízszolgáltatóval kormányzati támogatást kértek. A kabinet jóváhagyta két sótalanító berendezés megvásárlását és telepítését az Aquaserv érintett víztisztító állomásain, amelyek célja a sós víz ivóvízzé történő átalakítása. A gyorsított közbeszerzési eljárás első szakasza augusztus 28-án zárult. Jelenleg az ajánlatok értékelése zajlik. A legoptimistább forgatókönyv alapján szeptember 11-én írhatják alá a szerződést a nyertes vállalkozással – tájékoztatta portálunkat Sipos Levente, az Aquaserv vezérigazgatója.

Maros megye prefektusa, Barabási Antal Szabolcs hangsúlyozta, hogy június 3-a óta a katasztrófavédelmi felügyelőség és az Aquaserv csapata folyamatosan biztosítja az ivóvizet a Kis-Küküllő mentén található települések számára. Az utóbbi hónap során a sókoncentráció stabilizálódott, és jelenleg 350-450 mg/l között mozog, ám ez a szint még mindig nem felel meg a romániai előírásoknak.

A prefektus egyértelművé tette, hogy a sótalanítás csupán ideiglenes megoldás. A leglényegesebb lépés a Kis-Küküllőről való leválás lenne, hiszen ez a nyersvízforrás, valamint a bözödi víztározóra való csatlakozás megvalósítása. Barabási Antal Szabolcs véleménye szerint, ha a Marost választanák alternatív forrásként, az túl nagy áldozatot jelentene, mivel csupán Dicsőszentmártont és néhány közeli települést látnának el, miközben három-négy jelentősebb város kimaradna a szolgáltatásból.

Mint hozzátette, a bözödi változatot a vízügyi szakemberek teljes körű vizsgálata is alátámasztotta. Az erről készült dokumentációt elküldték Bukarestbe, a környezetvédelmi minisztériumnak, de több mint egy hónapja várják a választ. "Heti szinten kétszer írunk és telefonálunk, de még mindig nem kaptunk visszajelzést" - fogalmazott.

A prefektus kitért arra is, hogy a romániai szabványok szerint az érintett térségben továbbra sem számít ihatónak a csapvíz, de tisztálkodásra és főzésre alkalmas.

Barabási Antal Szabolcs ugyanakkor bírálta a Parajdon épült csőrendszer kivitelezési munkálatait. Mint elmondta, a kivitelezésnek mindenféle terv nélkül fogott neki egy kis cég, amelynek sem megfelelő gépparkja, alkalmazottja, sem tapasztalata nem volt. "Egy nagyobb áradás esetén a víz az egész rendszert kikerüli, és ugyanoda folyik vissza. Ez hosszú távon nem jelent megoldást" - hangsúlyozta.

A környezetszennyezés problémáját több hatóság, köztük a Maros Megyei Környezetőrség is figyelemmel kísérte. Székely Annamária igazgató a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy a folyó érintett szakaszain alapos ellenőrzéseket végeztek. Az élővilág pusztulásáról készült jegyzőkönyveiket pedig továbbították az Országos és a Hargita Megyei Környezetőrségnek, valamint a Hargita Megyei Rendőrségnek is.

Mivel a szennyezés nem Maros megye területén történt, a megyei őrségnek nincs hatásköre az ügyben való eljárásra - emelte ki. Hozzátette, hogy a környezetvédelmi hatóság kizárólag kisebb szabálysértések esetén róhat ki bírságokat, de ebben az esetben bűncselekményről van szó.

A Hargita megyei rendőrség hivatalból indított vizsgálatot a bányakatasztrófa kapcsán, a környezetőrség pedig jelezte, hogy az ügynek környezetszennyezési vonzata is van, így a környezetőrség jelentését is a nyomozati anyaghoz csatolták.

Mint ahogyan korábban beszámoltunk róla, egy biológus és egy ökológus büntetőfeljelentést tettek a legfőbb ügyészségen azokkal a döntéshozókkal szemben, akik felelősek a Korond-patak és a Kis-Küküllő sóval való szennyezéséért. Az igazságügyi hatóság azonban nem köteles tájékoztatni a magánszemélyeket az eljárás folyamatáról, így ők sem rendelkeznek információval az ügy aktuális állásáról. A Maszol kérdésére Márk-Nagy János biológus kifejtette, hogy a szennyezés hatása a folyóra nézve éveken át érezhető lesz.

"Nagyon sok tényezőtől függ, hogy mikor lesz ismét élővilág a Korond patakában illetve a Kis-Küküllőben. Elvileg 7-10 évre tehető a regenerálódás folyamata. Más, hasonló szennyezéseknél - például Spanyolországban - 10 év alatt állt helyre a folyó" - mondta a szakember.

Közölte, az is meghatározó, hogy milyen további terhelések érik a folyót. A kipusztult mikroorganizmusok hiánya miatt az öntisztulási folyamat is sérült, hiszen azok az élőlények amelyek eddig a szerves anyag lebontását biztosították, eltűntek.

"Felmerül a kérdés, hogy a befolyó patakokban hány élőlény maradhatott életben, és mennyien tudtak elrejtőzni, biztonságos helyet találni. A szennyezés nyomán nem találtak vidranyomokat, viszont elpusztult hódokkal találkoztak, ami arra utal, hogy a környezetszennyezés a magasabb rendű élőlényekre is súlyosan kihatott" - fogalmazott.

A kérdésünkre adott válaszában kifejtette, hogy valószínűleg elsőként az algák és moszatok fognak megjelenni újra a folyóban. Jelenleg már léteznek olyan szakaszok – mint például Erdőszentgyörgy környékén –, ahol halakat is észleltek. Ez az a terület, ahol a Bözödi-víztározóból hígítás céljából beengedett víz segíti a folyó életének újjáéledését.

"Fontos hangsúlyozni, hogy ahol a víz nem megfelelő az emberek ivóvíz-ellátására, ott az édesvízi folyók élővilágának is kedvezőtlen a helyzete. Ezek az élőlények nem alkalmazkodtak a magas sótartalomhoz" - fogalmazott a biológus.