Miként formálhatja Budapest a béke jövőjét? A budapesti békecsúcs nem csupán egy rendezvény, hanem egy lehetőség arra, hogy a világ vezetői együtt gondolkodjanak a béke megőrzéséről és a konfliktusok megelőzéséről. Az esemény várhatóan fontos platformot b
Ha szeretnéd megosztani a cikket emailben, kérlek, kattints erre a linkre, vagy másold ki és küldd el ezt a webcímet: https://demokrata.hu/velemeny/bekecsucs-budapesten-1076864/.
1331 nap telt el az ukrajnai háború kezdete óta. Ekkora időszak alatt a vérontás több százezer ember életét követelte, míg további sokan súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A lelki sebek mértékét szavakkal nehéz kifejezni. Ukrajna energetikai infrastruktúrája már most is válságos helyzetben van, és elképzelni is borzasztó, hogy mi történne a civil lakossággal, ha idén télen végleg összeomlana a rendszer – ami a drónok számának drámai növekedése miatt sajnos egyre valószínűbbnek tűnik.
Oroszország komoly veszteségeket szenvedett el az ukrán konfliktus következtében. Az ukránbarát média, mind belföldön, mind nemzetközileg, hajlamos eltúlozni ezeket a számokat, de azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a háború három és fél éve alatt több katonát veszítettek, mint Afganisztánban, ahol majdnem egy évtizedig tartott a harc. Az utóbbi két hónapban végrehajtott támadások súlyos károkat okoztak az orosz energetikai infrastruktúrában. Bár nem valószínű, hogy Oroszország kimerüljön az olajkészleteiből – hiszen a fekete arany és annak származékai Moszkva számára kiemelkedő bevételi forrást jelentenek –, a helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyes termékekre exportkorlátozásokat kellett bevezetni. Az orosz költségvetés helyzete is aggasztó, a Kreml jövőre kénytelen lesz emelni az általános forgalmi adót, ami tovább súlyosbíthatja a gazdasági helyzetet.
Az unió komoly válságba került a proxyháború következményei miatt, különösen a gazdasági hatások terén. A drónokkal kapcsolatos feszültségek pedig arra utalnak, hogy egyes országok politikai vezetőinek mentális egyensúlya is megingott. A kontinens versenyképessége drámaian csökkent, miközben Brüsszelnek a következő két évben több mint kétezermilliárd eurót kellene előteremtenie különböző kötelezettségei fedezésére - a vámalkuktól kezdve a haderő reformján át Kijev támogatásáig. Ezt az elképesztő összeget érdemes összevetni az EU 2021-2027-es időszakra vonatkozó ötéves pénzügyi keretével, amely ennek az összegnek csupán a felét jelenti. Az ilyen mértékű forrást pedig egyetlen helyről lehet beszerezni: az európai állampolgárok pénztárcáiból. A 2026-os év az unióban a brutális adóemelések éve lesz, ami a francia kormányválság hátterében is áll, és amit a romániai események is megerősítenek. Éppen ezért tervez a magyar kormány is adóemeléseket - még a nyugdíjak terén is - hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet ezt nem indokolja. Az EU-nak azonban sürgősen szüksége van erre a pénzre a háború finanszírozásához.
Donald Trump számára egyre sürgetőbbé válik a béke megteremtésének kérdése. Miközben Amerika a háborús helyzet gazdasági következményeit viszonylag enyhén érzékeli, az elnök számára a belpolitikai aspektusok sokkal hangsúlyosabbak. Választási kampányában ígéretet tett arra, hogy véget vet a konfliktusnak, és ezt a szándékát mindenképpen szeretné megvalósítani. Azonban ennél is lényegesebb, hogy a háború olyan fegyverré vált, amelyet politikai ellenfelei - a demokraták és az általa "mélyállamként" emlegetett, megrögzött bürokrácia - próbálnak kihasználni ellenállásának gyengítésére. Az amerikai nemzeti érdek is arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi proxyháború ne fokozódjon sem területi, sem a pusztítás mértéke szempontjából.
A tét rendkívül magasra emelkedik, amikor a világ két vezető atomhatalmának elnöke Budapestre látogat tárgyalásra. Ez egy hatalmas megtiszteltetés hazánk számára, és egyben megérdemelt is. Meglepetésnek semmiképpen sem tekinthető, még ha az uniós "héjak" – a "tettre kész koalíció" – döbbent és rémült csenddel reagált is a bejelentésre. Magyarország a háború kirobbanásától kezdve folyamatosan a párbeszéd és a tartós béke megteremtésére törekedett, még akkor is, amikor ezt az álláspontot Brüsszelben, Washingtonban vagy Moszkvában nem nézték éppen jó szemmel.
Orbán Viktor már 2022 nyarán kimondta: Ukrajnában proxyháború zajlik a Nyugat és Oroszország között, amelynek csak akkor lehet véget vetni, ha az amerikai elnök megegyezik az orosz kollégájával a rendezés feltételeiben. A magyar kormányfő volt az első, aki valós lépéseket tett a békefolyamat beindításáért. Tavaly nyáron - a magyar EU-elnökség idején - békemisszióra indult, és tárgyalt minden olyan szereplővel, akinek befolyása van a konfliktusra. Első útja Kijevbe vezetett, majd Moszkvába indult tovább, hogy felmérje a két közvetlenül háborúzó fél álláspontját. Járt Kínában, ahol egy olyan szuperhatalom vezetőjével - Hszi Csin-pinggel - egyeztetett, akinek a támogatására Moszkvának elengedhetetlenül szüksége van. Törökországban azzal a Recep Tayyip Erdoğannal tárgyalt, aki a háború kezdete óta fontos közvetítői szerepet játszott számos olyan kezdeményezésben, amely a konfliktus negatív hatásait igyekezett mérsékelni. Washingtonban az akkori amerikai vezetés szándékait próbálta felmérni. Floridában pedig közeli barátjával és harcostársával, az akkori ellenzéki kihívóval, Donald Trumppal tanácskozott.
A békemisszió hírei elérték Európát is. Orbán Viktor tájékoztatta az akkori német kancellárt, Olaf Scholzot, valamint a francia elnököt, Emmanuel Macront a legújabb fejleményekről, és tapasztalatait írásban osztotta meg az uniós intézmények vezetőivel. Különösen sajnálatos volt, hogy a brüsszeli elit mereven elzárkózott a magyar kezdeményezéstől: a miniszterelnök semmiféle támogatást nem kapott Brüsszelből, sőt, az európai háborús héják mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a békeküldetést. Ursula von der Leyen az Európai Parlament vitájában nyíltan bírálta a magyar javaslatot. Ezen események miatt érzik az eurokraták és a "tettre készek koalíciójának" tagjai, hogy Budapest kiválasztása számukra személyes sértés - ezért tapasztalható a döbbent csend a részükről.
Ha a nagyhatalmak Európában tárgyalásra készültek, Budapest volt az egyetlen lehetséges színhely. Az uniós tagállamok között mindenki visszahúzódott a saját sarkába, mintha csak egy sakkjátszmában állnának. A háborús pszichózis a osztrák vezetést is elérte, így a hagyományosan diplomáciai központként szolgáló Bécs kiesett a versenyből. Az egykor semleges Svédország és Finnország nemrég csatlakozott a NATO-hoz, ezzel még inkább megváltoztatva a regionális erőviszonyokat. Svájc, amely híres a diplomáciai hagyományairól, tavaly Volodimir Zelenszkij javaslatára egy "békekonferenciát" hívott össze, ám az oroszokat nem hívták meg, és Joe Biden is távol maradt, ellentétben a várakozásokkal. Szerbiában pedig a biztonsági helyzet annyira instabil, hogy a világ legfontosabb csúcstalálkozóját sem lehetne ott megrendezni.
Budapest nem csupán logikus választás volt, hanem egyedüli lehetőségként emelkedik ki Európában. E mögött hosszú évek kitartó és szakszerű diplomáciai erőfeszítései rejlenek, amelyek révén Magyarország a geopolitika középpontjává avanzsált. Ez nem csupán egy megtiszteltetés, hanem egy lenyűgöző siker is, amely mindenkit meglepett.
A mi szempontunkból a legfontosabb az, hogy a kétoldalú csúcs előtt a magyar miniszterelnök fog utoljára tárgyalni a két nagyhatalom vezetőjével. Ő lesz az is, aki elsőként cserél velük eszmét a megbeszélésük után. Ez döbbenetes előny a magyar diplomácia számára. Ha a csúcs sikeres lesz - amire persze nincs garancia -, akkor Budapest éppúgy bekerül a történelemkönyvekbe, mint Reykjavík - a legendás Reagan-Gorbacsov-találkozó színhelye. Ki tudja, még az is lehet, hogy Brüsszelben végre megértik azt, amit mi már majd egy éve tudunk: Washingtonba az európaiak számára az út Budapesten keresztül vezet.
Békekötésre van esély? Bár senki sem bír kristálygömbbel, az orosz és amerikai vezetők egyaránt érdekeltek a konfliktus megoldásában. Az európai háborús felforgatók pedig biztosan nem fognak Budapestre érkezni. A házigazda szerepe viszont világos: a modern történelem legfontosabb tárgyalásainak zökkenőmentes lebonyolítását kell garantálni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozott ígéretet tettek erre. Most, amikor egy történelmi fordulópont előtt állunk, a magyarok ismét meg fogják mutatni, hogy képesek a kihívásokra!




