A kormány nem azt az eredményt kapta, amire számított: megérkeztek a fejfájást kiváltó statisztikák.

Az év első két hónapjában a magyar gazdaságban fokozódott az inflációs nyomás, ám márciusra enyhülés következett, amit részben a hónap közepén életbe léptetett kiskereskedelmi árrés-szabályozás is támogathatott. Az év első félévében a fogyasztói árak átlagosan 4,8 százalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának szintjét - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2025. I. félév című kiadványában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint Magyarországon 4,9 százalékos volt az áremelkedés, ami több mint kétszerese az uniós átlagnak (2,5 százalék). Ezzel hazánk az Európai Unióban Románia mögött a második leggyorsabb áremelkedést produkálta.

A régiónkban továbbra is az uniós átlag feletti infláció jellemző: a szomszédos országok és a visegrádi négyek közül csak Szlovéniában nőttek lassabban a fogyasztói árak.

Az idei év első felében a magyar inflációt lényegesen befolyásolták az élelmiszerárak. Az első negyedév során az élelmiszer-infláció gyors ütemben növekedett, ám a második negyedévben már nem tapasztaltunk ilyen dinamikát, habár a 2024-es átlaghoz képest továbbra is magas szinten stagnált. Az év első hat hónapjában a fogyasztói élelmiszerárak átlagosan 6,3 százalékkal haladták meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét.

A termékkörön belül a liszt ára emelkedett a legnagyobb mértékben, szám szerint 34 százalékkal. Ez az áremelkedés a 2024 júliusában megszűnt hatósági árszabályozás következményeként alakult ki. Ezen kívül a tojás és az étolaj ára is jelentős növekedést mutatott, 26 és 25 százalékos emelkedéssel. A csokoládé, kakaó, bolti kávé, gyümölcs- és zöldséglé, valamint a tej ára is 14-18 százalék között drágult. Fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerek árának alakulását részben a globális piaci trendek is befolyásolták, így a hazai vásárlók továbbra is a nemzetközi folyamatok hatásait érzik az árakban.

Az Eurostat adatai szerint a tojás ára nemcsak Magyarországon, hanem a többi három visegrádi országban is kiugróan emelkedett az idei év első felében. A gyorsuló élelmiszer-infláció miatt a kormány március közepétől több élelmiszer-kategóriára árszabályozást vezetett be. A rendelkezés értelmében a jogszabályban felsorolt termékek - köztük az év elején különösen gyorsan dráguló élelmiszerek - kiskereskedelmi árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ez az intézkedés jelentős szerepet játszott abban, hogy az I. negyedévben mért 6,7 százalékos élelmiszer-infláció a II. negyedévben 5,8 százalékra mérséklődött.

Az I. félév során a szolgáltatások ára átlagosan 7,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Különösen a telekommunikációs díjak – beleértve a TV-előfizetéseket, telefon- és internetszolgáltatásokat – esetében március óta jelentős csökkenés tapasztalható az áremelkedés ütemében. Ennek oka egyrészt a korábban végrehajtott visszatekintő árkorrekciók kifutása, másrészt pedig az, hogy a szolgáltatók önként vállalták az idei évre tervezett áremeléseik lemondását.

Ugyanakkor más szolgáltatások ára továbbra is magas inflációt mutatott: a lakbérek, egyes javítási és karbantartási munkák, a mozi-, színház- és sportesemények, múzeumi belépők, illetve a testápolási és egészségügyi szolgáltatások árai a II. negyedévben is meglehetősen magas szinten maradtak.

A 2025 első felében tapasztalt infláció alakulásában a termelői árak kulcsszerepet játszottak. Az ipari termékek ára 7,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, de a mezőgazdasági termékek drágulása még szembetűnőbb volt, hiszen itt a növekedés elérte a 18 százalékot. A külkereskedelmi árak szintén nyomás alatt álltak: a termékimport 3,3 százalékkal drágult az előző évhez viszonyítva.

Az építőipar sem maradt ki a drágulásból: a szektor termelői árai az I. félévben átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek, jelezve, hogy az infláció nemcsak a boltok polcain, hanem a gyárakban és a földeken is éreztette hatását.

A mezőgazdasági termelői árak 2025 első felében figyelemre méltó emelkedést tapasztaltak, különösen a gabonafélék, az ipari növények - különösen az olajos magvak - valamint a gyümölcsök és az állati termékek árának növekedése révén. Ezzel szemben a zöldségek, a burgonya és az élő állatok árai csökkentek, ami kissé enyhítette a teljes áremelkedés hatását.

Az ipari termelői árak éles ingadozásokon mentek keresztül az elmúlt időszakban: 2023 augusztusától 2024 májusáig csökkentek, majd ismét emelkedésnek indultak. Az áremelkedés 2024 novemberétől gyorsult fel, nagyrészt az energiahordozók külföldi értékesítésének magasabb árai miatt. Ennek eredményeként az ipari termelői árak az idei első félévben 7,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát.

2025 első hat hónapjában a magyar kiskereskedelem dinamikusan növekedett: a naptárhatástól megtisztított forgalom volumene 3,1 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. A szektor folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, amely már 2024 eleje óta tart. A trend nemcsak hazánkra jellemző, hanem az Európai Unió legtöbb tagállamában is tapasztalható, ahol szintén növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene az év első felében.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok forgalma is növekedett: a naptárhatás kiszűrésével 2,9%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának eredményeit. Ez azt mutatja, hogy a háztartások vásárlási kedve továbbra is élénk, de a várakozásokhoz képest jelentős elmaradást mutat.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek 2025 első félévében naptárhatástól megtisztítva 2,9 százalékkal növelték eladásaikat az előző év azonos időszakához képest.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem területén a forgalom bővülése még dinamikusabb volt: az eladások volumene 4,5 százalékkal nőtt. A legtöbb üzlettípus, a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletek, valamint a használtcikk-üzletek kivételével, pozitív trendet mutatott. Különösen figyelemre méltó volt a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek teljesítménye, ahol a forgalom 6,7%-kal emelkedett. Ezen túlmenően a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is tovább növekedett, volumene 5,7 százalékkal nőtt, és az összes kiskereskedelmi forgalom 8,4 százalékát tette ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést mutatott: 2025 első felében 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A 2025 első felének összképe azt tükrözi, hogy a fogyasztói és termelői árak folyamatos emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom is növekedett. Ez arra utal, hogy a háztartások kereslete képes volt megőrizni stabilitását az inflációs kihívásokkal szemben. Bár az árszabályozások és a kiskereskedelem dinamizálódása enyhítette a nyomást, az élelmiszer- és energiaárak emelkedése továbbra is komoly megpróbáltatást jelentett a fogyasztók számára.

A legújabb trendek arra utalnak, hogy az inflációs nyomás a következő hónapokban továbbra is középpontban marad, és a gazdaságpolitika számára kiemelt figyelmet követel meg.