Strasbourgban is súlyos csapást szenvedtek el a kis magyar benzinkutak, amelynek szövetségének elnöke abszurdnak tartja az ott hozott ítéletet.

Mintha az emberi jogi bíróság azt tartaná elfogadhatónak, hogy a magyar állam a közérdekre hivatkozva annyi terhet rójon a vállalkozásokra, hogy azok éppen elkerüljék a csődöt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar állam javára döntött egy, a kis benzinkutak által indított perben – derül ki a strasbourgi testület honlapján közzétett, szeptember 30-i dátumú jogerős határozatból, amelyet október 23-án hoztak nyilvánosságra. A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) támogatásával körülbelül ötven kisebb magyar benzinkút emelt alkotmányossági kifogásokat a 2021 és 2022 végén bevezetett árstop miatt. Állításuk szerint 2022 februárjában az üzemanyag-beszerzési árstop, amelyet a kereskedőkre róttak, ütközött azzal a jogi előírással, amely megtiltja az államnak, hogy hatósági ármegállapítással, megfelelő kompenzáció nélkül, bármilyen vállalkozást veszteségre kényszerítsen. A 480 forintos beszerzési és eladási árplafon egyértelműen ilyen kényszerhelyzetet idézett elő. Továbbá kifogásolták, hogy a tulajdonhoz fűződő alapjogaikat sértette az a szabályozás is, amely szerint az állam átadta a 48 órán túli zárva tartó egységek üzemeltetését a Molnak, és a legkisebb hibák esetén is megfellebbezhetetlenül kirótt, több milliós bírságok is sújtották őket.

A kis kutyusok kezdetben az Alkotmánybírósághoz fordultak jogi segítségért, ám 2023 elején keresetüket elutasították, hivatkozva az árstop-intézkedések 2022 végén történt megszűnésére. Ezt követően a panaszukkal a strasbourgi testülethez fordultak, remélve, hogy ott érdemben foglalkoznak az ügyükkel.

A GVH sikeresen lépett fel a kis magyar benzinkutak ellen, azonban az uniós versenyhatóságnál folyamatban lévő hasonló eljárás még mindig nem ért véget.

A legfrissebb döntés lényegében az alperes álláspontját erősíti meg. A magyar állam főként arra hivatkozott, hogy az üzemanyagárstop bevezetése a Covid-járvány és az európai energiaárak drasztikus emelkedése miatt vált szükségessé, továbbá hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes jellegű.

A bíróság álláspontja szerint a magyar állam lépett fel a kis kutak anyagi kárai kompenzálása érdekében. Ezt azzal támasztották alá, hogy a kereseteket benyújtó jegyzők közül egyik sem került csődhelyzetbe.

Másrészt érvelésük alapján az üzemeltetés átadására és a bírságokra vonatkozó szabályok ellenére az ilyen esetek a gyakorlatban nem jelentkeztek. A strasbourgi testület a magyar állam által bevezetett árstop intézkedéseket összességükben jogosnak, ésszerűnek, a külső körülményekkel arányosnak, átmenetinek és megfelelően célzottaknak minősítette. A kérelmezők arra sem tudtak bizonyítékot felhozni, hogy ezek a szabályok túlzott terheket róttak volna rájuk - tették hozzá. Az ítélet ellen nem lehet fellebbezni.

Gépész László, az FBSZ alelnöke, rendkívül abszurdnak ítélte a strasbourgi döntést, amikor megkerestük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kis kutak számára megítélt anyagi kompenzációk már papíralapú szinten sem voltak elegendőek az árstop miatt keletkezett veszteségek fedezésére, ráadásul a kifizetések is jelentős késedelmet szenvedtek. Hozzátette, hogy az intézkedések következtében több kis kút tönkrement, és mivel anyagi források híján nem tudták vállalni a pereskedés költségeit, így tehetetlenségükben maradtak.

A strasbourgi emberi jogi bíróság álláspontja szerint elfogadható, ha a magyar kormány közérdekű indokokra hivatkozva olyan mértékű elvonásokat alkalmaz a vállalatokkal szemben, amelyek még éppen nem vezetnek a csődhöz.

Az üzemeltetés-átadással kapcsolatban pedig úgy vélte: eszerint a magyar állam bármivel jogszerűen fenyegethet, ha azt a gyakorlatban nem hajtja végre. (Egyébként az alelnök tud olyan esetről, amikor a magyar állam egy felújítás alatt álló kút üzemeltetését a 48 órás szabályra hivatkozva elvonta a tulajdonostól. Bár azt a Mol nem vette át, a beruházás emiatt meghiúsult.)

A napokban a Fővárosi Törvényszék szintén elvetette az FBSZ ama keresetét, miszerint a Gazdasági Versenyhivatal ellenkezése dacára mégis vesse alapos eljárás alá a Mol árstop alatti, a kis kutakkal szembeni, szerintük versenytörvénysértő magatartását. Egy hasonló eljárásuk viszont az Európai Unió Bírósága előtt még zajlik - szögezte le lapunknak Gépész László.

A bírósági testületben való magyar tag képviselete különleges fontossággal bír, hiszen a jogi és társadalmi értékek összekapcsolása révén hozzájárulhat a helyi és nemzetközi jogi normák harmonizálásához. A magyar tag nemcsak a hazai jogi hagyományokat képviseli, hanem a nemzetközi jogi diskurzusban is aktívan részt vehet, ezzel erősítve Magyarország hangját a globális jogi közösségben. Az ilyen szereplők feladata, hogy biztosítsák a méltányos és igazságos eljárásokat, valamint elősegítsék a jogállamiság megerősítését a bírósági döntéshozatal során.

A legfrissebb ítéletet megfogalmazó bírósági kamarában jelen volt Paczolay Péter is. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke 2015 és 2017 között Róma falai között látta el nagyköveti feladatait, képviselve az Orbán-kormány érdekeit.