A gyerekek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy a játékaik és szavaik milyen mély nyomokat hagyhatnak egymásban. A kis csemeték világában a szavak és tettek sokszor játékosnak tűnnek, de a mögöttes érzések és sebek, amelyeket okoznak, nem mindig láthat

Az iskolai bántalmazás sajnos régóta jelen van a mindennapjainkban, és most egy figyelemfelkeltő kampányt indít a Delta Produkció, melyhez a budapesti rendőrség is csatlakozott. De vajon mit értünk zaklatás alatt? Milyen lépéseket tehetnek az érintett diákok, szülők vagy pedagógusok a helyzet javítása érdekében? Hogyan járulhat hozzá egy krimi és egy kerekasztal-beszélgetés a megoldások kereséséhez? Ezekről a fontos kérdésekről beszélgettünk Gerlóczi Judittal, a produkció ügyvezetőjével, valamint Dr. Osztoicsné Czéder Andreával, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetőjével.

Generációk nőttek fel az iskolai padokban, és bár rengeteg lexikális tudást magukra szedtek, sokan egy olyan szerep terhét is magukkal cipelik, amit soha nem választottak. Az iskolai bántalmazás, zaklatás és bullying kérdése a mai napig tabuként lebeg a társadalom feje fölött, mintha ez lenne a közoktatás elkerülhetetlen része. Pedig érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy milyen mély és tartós sebeket hagyhatnak ezek az élmények az áldozatokban, főleg ha nem keresnek időben szakmai segítséget. Az ilyen fájdalmak nemcsak a gyermekkorban, hanem felnőttként is kísérthetnek, és hatásuk alatt sokan képtelenek lesznek teljes életet élni.

A bíróságok tárgyalótermeiben többször megfordulnak kamaszkorú gyerekek, akik olyan erőszakos bűncselekményeket követtek el, amelyek akár egy kortársuk életébe is kerülhetett. Az elkövetők a vallomásaikban fiatalon átélt bántalmazásokról is beszélnek. Ezt a társadalom elutasítóan veszi tudomásul, pedig érdemes lenne feltenni a kérdést: "Mit lehet tenni, hogy ne legyen ennyi sérült lelkű ember?".

A Delta Produkció egy független színházi ügynökség, amely színházi produkciók létrehozására és forgalmazására specializálódott. Az ügyvezető, Gerlóczi Judit és alkotótársai régóta kutattak egy izgalmas krimi után, amikor felfedezték a kortárs brit, többszörös díjnyertes drámaírónő, Morgan Lloyd Malcolm figyelemre méltó művét, a Darázst, amelyet rendkívül érdekesnek találtak.

Teljesen elragadott minket a történet, és amikor bemutattuk, az emberek reakciói olyan erőteljesek voltak, hogy szinte lehetetlen volt figyelmen kívül hagyni őket. Az előadás két egykori osztálytárs váratlan újra találkozását tárja fel, sok év elteltével. Bár a cselekmény látszólag egyszerű: ülnek egy asztalnál és beszélgetnek, ahogy a történet kibontakozik, fokozatosan világossá válik, hogy egy pszichothriller izgalmas világába csöppentünk.

A beszélgetésük során folyamatosan felmerült a régi iskolai időszak, különösen a bántalmazás különböző formái, amelyeket a két lány tapasztalt az érzékeny identitásformáló éveik alatt. Most, felnőtt nőkként, világossá válik, hogy ezek az élmények milyen mélyreható hatást gyakoroltak rájuk, hogyan alakították vagy éppen deformálták a későbbi életüket. Gerlóczi Judit megosztott egy szívszorító emléket. Egy vidéki előadás után, a színdarab befejezésekor, egy fiú felállt, és dühösen kiabálni kezdett: "Ez egy hazugság, ez egy hazugság!" Nyilvánvaló volt, hogy valamilyen trauma aktiválódott benne, hiszen a feje körül piros figyelmeztető jelek villogtak. Sajnos, a körülötte lévők nem reagáltak ezekre a figyelmeztető jelekre, ami rendkívül szomorú volt látni.

Az előadás végén egy váratlan esemény bontakozott ki: a helyszín igazgatója jelezte, hogy sokan szeretnék megszólítani az alkotókat, mivel kérdéseik merültek fel az előadással kapcsolatban. Ezáltal spontán közönségtalálkozó alakult ki, ahol több tucatnyi ember osztotta meg véleményét és tapasztalatait az iskolai zaklatásról. Élénk párbeszéd indult, amely során a résztvevők megosztották saját történeteiket. A producer szavaiból kiderült, hogy ez volt az a kulcsfontosságú pillanat, amikor felismerte, hogy a színház határait újra kell gondolnia, és merészebben kell foglalkoznia a társadalmi problémákkal.

A hagyományos színház csupán a problémák felvetésének szintjén marad, kérdéseket generál, és ebben a pillanatban mélyen átéltem, hogy felelősséggel tartozom a közönségre gyakorolt hatásért, amit ez a lenyűgöző előadás nyújtott. Kíváncsian vártam, mi történik, amikor leengedik a függönyt és elül a taps. Érezhető volt, hogy az élmény mélyen gyökerezik a nézőkben, és attól a pillanattól kezdve arra vágytam, hogy válaszokat és eszközöket biztosítsak ezen igények kielégítésére. Így indult el az együttműködések szövevénye, amelyben olyan partnerekkel dolgoztam, akik rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, hogy gazdagabbá tegyük a színházi élményt.

A darab híre villámgyorsan terjedt, és egyre több iskolai osztály kereste fel az előadásokat. A Delta Produkció alkotói úgy érezték, hogy a nézőket nem lehet „érintetlenül” elengedni a játék végén. Ahogy a producer fogalmazott: mentálhigiénés támogatás nélkül nem szabad őket útnak indítani. Így természetes módon kezdett formálódni a kampány, egyre több együttműködés révén. Jelenleg már több mint 60 ember dolgozik együtt egy nemes cél érdekében.

Mint színészek, producerek és rendezők, természetesen nem áll módunkban közvetlen válaszokat adni az iskolai zaklatás problémájára, hiszen ez félreértés lenne a szerepünkből adódóan. Ugyanakkor ez a kihívás alapjaiban formálta meg a Delta Produkció működését. Mindig is arra törekedtünk, hogy olyan előadásokat válasszunk, amelyek témája fontos a társadalom számára, és amelyek képesek a köztudatban való megjelenésre. Azonban az, hogy a színházi élményen túl képesek vagyunk egy jól megírt történetet átültetni a színházon kívüli világba, és ott olyan együttműködéseket teremteni, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra, már nem csupán művészeti, hanem közösség- és társadalomformáló erővé válik.

Október 21-én elindul a NEM OKÉ kampány, amelyhez elsőként a II. kerületi önkormányzat csatlakozott. Ez az esemény a kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Bűnmegelőzési Osztályának közös munkájának eredményeként valósul meg. A program célja, hogy igazi közösségi összefogás jöjjön létre, amely a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodik. A NEM OKÉ kampány különböző programelemei lehetőséget biztosítanak mindenkinek, hogy saját egyéni preferenciái alapján válogasson, és megtalálja azt, ami a leginkább ösztönzi őt.

A kampányunk egy izgalmas, négylépcsős programsorozat köré épül, amely a közönséget szeretné bevonni és aktiválni. Az első lépésben művészeti akciókkal hívjuk fel a figyelmet a témára, izgalmas élményeket kínálva a résztvevőknek. A második állomásunk az Oké Café, ahol irányított beszélgetések zajlanak facilitátorok vezetésével. Itt a diákok és a körülöttük lévő jelzőrendszer résztvevői egy asztalhoz ülnek, hogy közösen feltérképezzék a helyi erőforrásokat és lehetséges megoldásokat. A harmadik fázisban a közönség részt vehet egy színházi előadáson, amelyet követően egy fiktív játék keretében folytatunk beszélgetést a játékmester és helyi szakemberek segítségével. A terveink szerint, az első évados turné végén összeülünk a résztvevők térségeinek képviselőivel, hogy áttekintsük az elmúlt év eseményeit. Megvizsgáljuk az elért eredményeket, és azt, hogy a korábban megfogalmazott gondolatok és tervek hogyan fejlődtek tovább. Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy ha eljutunk például Nyíregyházára, Pécsre vagy más városokba, hol találják meg a megfelelő forrást és segítséget.

A kampányhoz csatlakozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya is, hiszen Gerlóczi Judit és Dr. Osztoicsné Czéder Andrea alezredes, az osztály vezetője, korábban már találkoztak. Ráadásul a Delta Produkció meghívást kapott a 2025-ös Bűnmegelőzési Expóra is. Az iskolai bántalmazás kérdésköre különösen közel áll az alezredes szívéhez, hiszen volt már alkalma ötödikes diákokkal beszélgetni, és egyikük zokogva állt fel, kisírt szemekkel mesélve arról, hogy az egész osztály célkeresztjébe került.

Igazi hős volt, és mélyen éreztem, hogy segíteni kell rajta. Természetesen megtettük a szükséges lépéseket: felvettük a kapcsolatot egy gyermekpszichológussal, és az osztály minden tagja részt vett egy csapatdinamikai foglalkozáson. Ezen a programon a kisfiút szívélyesen fogadták, és a gyerekek elkezdtek az őszinte, támogató kommunikációra koncentrálni vele.

Dr. Osztoicsné Czéder Andrea hangsúlyozza, hogy a tapasztalataik révén tudják a leghatékonyabban segíteni a diákokat, hiszen számos iskolával működnek együtt, ahol kollégáik folyamatosan jelen vannak. Megfigyelései alapján sok bántalmazott tanuló azért nem közelít a pedagógusokhoz, mert nem szeretnék elárulni osztálytársaikat. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos, hogy ezek a gyerekek találjanak valakit, akiben megbíznak, legyen az egy kortárs vagy egy felnőtt, akit nem terhel a pedagógusok bevonása. Az osztályvezető említette, hogy számos segítő szervezet áll rendelkezésre, így például a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány által üzemeltetett Lelkisegély Szolgálat, amely a 116-111-es telefonszámon érhető el. Ezt a vonalat azok a fiatalok is igénybe vehetik, akik úgy érzik, hogy a környezetükben nincs egyetlen olyan felnőtt sem, akivel bizalommal beszélhetnének. Fontos tudni, hogy a zaklatás különböző formái léteznek, és sok esetben a gyerekek nem tudják egyedül kezelni a helyzetet. "Ha a gyermek olyan hatásokkal találkozik, amelyekben nem érzi magát biztonságban, és úgy érzi, hogy szándékosan bántják, megalázzák vagy kirekesztik, az már bántalmazásnak minősül (bullying)."

A bántalmazó félnek érdemes tudomásul vennie, hogy azzal, amit tesz, nem csupán a másik ember lelki határait feszegeti, hanem ha folyamatosan zaklató üzenetekkel bombázza kiszemelt áldozatát az online térben, az már komoly zaklatásnak minősül. A fizikai erőszak pedig akár garázdaságnak is számíthat, különösen, ha azt csoportosan, mások szeme láttára hajtják végre, ami súlyosabb büntetést vonhat maga után. A bántalmazók sokszor nem érzékelik, mekkora kárt okoznak másoknak. "Az, aki bántalmaz, ritkán ismeri fel saját tetteinek következményeit. Nem érzik a cselekedeteik súlyát. Az interneten pedig még bátrabbak, hiszen gyakran nem tudják, ki áll a másik oldalon. A közösségi médiában sokkal merészebb lépésekre is hajlandóak, mintha személyesen, szemtől szembe kellene szembenézniük az áldozattal."

Az, hogy ki a bántalmazó és ki az áldozat, nem feketén és fehéren körülhatárolható szerepek az előadásban, ahogy az sem, hogy miért válik adott esetben valaki bántalmazottból bántalmazóvá. Folyamatosan billeg, hogy ezek a határterületek hol vannak. Az sem egyértelmű ugyanis, hogy hol kezdődik a pedagógus felelőssége, és neki milyen eszköze van ilyen esetekre. A Darázs esetében nem tud igazságot tenni a néző a karakterek között. Gerlóczi Judit ezen a ponton ki is emelte, hogy nagyon fontos azt megértetni mindenkivel, hogy ami az iskola falai között zajlik, az nemcsak egyéni felelősség, nemcsak a két érintett gyerek és a pedagógus vagy akár az iskolaigazgatónak a felelőssége, hanem közösségi kérdés és tulajdonképpen a körülöttünk lévő normarendszer kérdése is.

Vannak olyanok, akik számára ez magától értetődő, ám előfordult olyan cégvezető is, aki számára az iskolai bántalmazás problémája nem volt egyértelmű. Ennek oka, hogy a hatásai csak hosszú távon válnak nyilvánvalóvá, és a felnőttkorban mutatkoznak meg azok a nyomok, amelyek a vállalati környezetben vagy a döntéshozatal során is érezhetők.

A zaklatás jelensége sajnos egyre fiatalabb korosztályokat érint az évek során, és gyakran olyan gyermekek körében is megjelenik, akik még nem is tudják pontosan, mit jelent ez a kifejezés. Középiskolás diákok a legjobban ismerik az iskolai bántalmazás formáit, de még ők is nehezen mernek segítséget kérni. Egyesek már többször átélték a bántalmazást, míg mások, akik korábban áldozatok voltak, most már ők maguk válnak bántalmazókká az új környezetükben. A szülők szerepe ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hiszen aktívan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyermekük minél előbb kikerüljön egy ilyen nehéz szituációból. Dr. Osztoicsné Czéder Andrea hangsúlyozza, hogy a szülői figyelem és a gyermek problémáira való odafigyelés elengedhetetlen, ha a gyerek bizalommal fordul hozzájuk.

Tudjuk, hogy a szülők ideje rendkívül szűkös, de ha a gyermek egyszer úgy érzi, hogy nem tudja elmondani a problémáit, előfordulhat, hogy másodszor már nem is próbálkozik. Ezért kiemelten fontos, hogy meghallgassuk őt, figyelmet és bizalmat adjunk neki. Ha kiderül, hogy baj van, akkor első lépésként érdemes felvenni a kapcsolatot az iskolával, és közösen kidolgozni olyan stratégiákat, amelyek segítenek a helyzet kezelésében.

Amennyiben a történtek már a büntetőjog hatálya alá esnek, haladéktalanul meg kell tenni a feljelentést a lakóhely szerinti rendőrkapitányságon. Emellett mindenképpen javasolt egy gyermekpszichológus bevonása is, hiszen - ahogy Gerlóczi Judit is elmondta - ha egy traumatizált gyermek nem kap megfelelő segítséget, annak hosszú távon súlyos következményei lehetnek.

A szülők között gyakran megfigyelhető az a hozzáállás, hogy "ez a mi családunkban biztosan nem történhet meg". Az alezredes azonban arra figyelmeztet, hogy érdemes más szemszögből megközelíteni ezt a kérdést, hiszen az élet néha váratlan helyzeteket tartogathat, és sajnos a bullying is bekövetkezhet. Gerlóczi Judit, az UNICEF gyermekvédelmi igazgatója Szlankó Violára hivatkozva osztotta meg, hogy milyen jelek utalhatnak arra, ha a gyermek bullying áldozatává vált. "Nagyon tetszett a válasza, mert bár létezik egy lista a figyelmeztető jelekről, a legfontosabb, hogy a szülők, ha figyelnek a gyermekeikre, ösztönösen érzékelni fogják, ha valami nem stimmel, ha a viselkedésük megváltozik. A beszélgetés és az őszinte figyelem kulcsfontosságú ebben a kapcsolatban, hiszen a minőségi idő eltöltése elengedhetetlen."

A producer kiemelte, hogy számos kutatás foglalkozik a családon belüli minőségi idő eltöltésének időtartamával. E vizsgálatok alapján egy gyermek naponta mindössze 4,5 és 7 percnyi olyan értékes együttlétben részesül a szülőjével, amely nem a mindennapi teendőkről szól. Ez a mennyiség rendkívül alacsonynak számít, és szinte lehetetlenné teszi a valódi, minőségi kapcsolódást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem csupán bántalmazó és bántalmazott létezhet egy ilyen helyzetben; van egy harmadik szereplő is. Az ilyen események nemcsak a közvetlen résztvevőkre, hanem a szemlélőkre is mély hatással lehetnek, akár traumát is okozhatnak számukra.

A kortársak szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a résztvevők, ha nem tudnak kilépni a saját szerepükből, akkor a "megfigyelők" lépjenek közbe és értesítsenek egy felnőttet, aki a jelzőrendszer részeként segíthet. Fontos közös felelősségünk, hogy minden szülőt érzékenyítsünk arra, hogy a saját gyermekeik nemcsak passzív szemlélők lehetnek, hanem aktív védelmezők is, még akkor is, ha nem vesznek részt közvetlenül az eseményekben.

Gerlóczi Judit hangsúlyozta, hogy az előadásukra szeretettel várják az osztályfőnököket, pedagógusokat, valamint mindenkit, aki a gyerekek védelmét szolgáló jelzőrendszer egy fontos elemét képviseli. A BRFK osztályvezetője ehhez hozzáfűzte, hogy rendkívül hasznos lenne, ha minden iskola rendelkezne egy pszichológussal, aki a diákok mindennapi életében támogatást nyújtana, hiszen ez jelentős segítséget jelenthetne számukra.

Egyszer volt, hol nem volt, egy középiskolás diák, aki a sötét gondolatok fogságába került, és sajnos úgy érezte, hogy az életének önkezű véget vetni a megoldás. Ám a sors kegyes volt hozzá, és a kísérlete nem járt sikerrel. Egy nap, egy őszinte beszélgetés során, a diák megosztotta bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársammal, hogy elérkezettnek érzi az időt, mert nem bírja tovább a megpróbáltatásokat. Szerencsére a prevenciós előadóink által szervezett folyamatos képzések és érzékenyítő programok hatékonyan készítették fel őket az ilyen helyzetek kezelésére. Munkatársam gyorsan észlelte, hogy a diák valós veszélyben van, és hogy sürgős segítségre van szüksége. Ezzel a figyelmességgel egy újabb életet mentettek meg, és reményt adtak a jövőre nézve.

Dr. Osztoicsné Czéder Andrea tapasztalatai alapján a tinédzser diákot már általános iskolás éveiben zaklatták, és sajnos a bántalmazás a középiskolában is folytatódott. Szerencsére időben érkezett a segítség, így a szakemberek támogatásával elkezdődhetett a felépülés a lelki megpróbáltatásokból. Hangsúlyozta, mennyire lényeges, hogy észrevegyük a határokat: ha valaki rosszul érzi magát, azt komolyan kell venni - a bántalmazónak pedig tudnia kell, hogy a tetteinek van következménye, és hogy a határvonal itt van. A fiatalok gyakran próbálnak egyedül megküzdeni a nehézségeikkel, de sokszor olyan helyzetekkel találkoznak, amelyek túlmutatnak a képességeiken. Az alezredes ezért ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy ha a közelben nincs megbízható felnőtt, akivel beszélhetnének, akkor bátran hívják a 116-111-es telefonszámot, ahol névtelenül is kérhetnek segítséget és tanácsot.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány gyors és hatékony támogatást kínál mindazok számára, akik segítségért fordulnak hozzájuk.